A REGÉNYBEN TALÁLHATÓ IDEGEN SZAVAK JELENTÉSE

 

Ah laben auf dier kups (Ah ojf lojbn der kups) – Dicséret (hulljon) a fejünkre

ajvé – jaj! (jiddis)

alija – Izrael földjére való beáramlás

alter kocker – vén szaros (jiddis)

 

balboszte – háziasszony, gazdasszony, a ház úrnője

barchesz – finom, fehér lisztből sütött, fonott ünnepi kalács (jiddis)

bár-micvá – betű szerint „a parancs fia”; értelem szerint az az ifjú, aki betöltvén 13. életévét, a zsidó vallás törvényei szerint felnőttnek számít, tehát tetteiért már maga felel Isten előtt; az ifjút nyilvánosan a Tóra elé szólítják

B’nái Iszráel – Izrael fiai

bougainvillea (e: bugenvillea) – Brazíliában őshonos rózsaszín, tölcsér alakú virágú kúszónövény

brisz – a körülmetélés szertartása, felvétel a szövetségbe

 

chanuka (e: hanuka) – zsidó örömünnep a Makkabeusok sikeres harcainak, főleg Jeruzsálem felszabadításának (i. e. 164) emlékére

cimesz – jellegzetes zsidó étel (libazsír, gersli, fűszerek, burgonya, sárgarépa együtt főzve)

 

dengue-láz – az Aedes aegypti szúnyog által terjesztett heveny, lázas, fertőző betegség

dreck (drekk) – mocsok, piszok, undort keltő (német–jiddis)

dunam – földmértékegység Izraelben

 

Erec Iszrael (Erec Jiszráél) – Izrael földje

 

fárvli – jellegzetes zsidó étel (libanyakbőrbe töltve)

fedajin (fidáijín) – arab törzs

 

ganef – csirkefogó, csibész, tolvaj (jiddis)

gefilte fis – töltött hal

Gevalt! Gott im himmel! – Segítség! Isten az égben! (jiddis)

goj – nem zsidó (héber–jiddis)

Gor nist helfen! – Semmi segítség nincs!

 

habibi – barátom

hanukai gelt (chanukai) – az örömünnepen adott ajándék

hászid – jámbor, a hászidizmus híve (héber). A hászidizmus misztikus-vallási tanokat terjesztő mozgalom, amelyet 1750 körül alapított Ukrajnában Jiszráél ben Eliézer rabbi, ismertebb nevén: Báál Sem Tov (az Isten titkos nevének tudója). A hászidizmus a vallási törvények betűihez ragaszkodó, merev irányzat helyett a derű, az életöröm hirdetője

héder – zsidó elemi iskola (héber)

hücpe – szemtelen, pimasz, tolakodó, bizalmaskodó (jiddis)

hüpe (chupa, húpa) – négy oszlopra kifeszített sátor vagy baldachin (legtöbbször díszes bársony- vagy selyemszőnyeg), amely alatt az ifjú párt esketik

 

jakhec – a „zsidó” gúnyneve

jesiva – héber hittudományi főiskola (héber)

jiddis – Kelet-Európa és Amerika zsidó lakossága egy részének régebbi német elemekből álló, szláv és héber sajátosságokkal kevert nyelve

Jom Kippur – az Engesztelések Napja, a zsidók nagyböjtje (héber)

 

kippa – fejfedő (vallásos zsidó férfi soha nincs fedetlen fővel)

klopp – ütés, pofon

Kneszet – Izrael állam parlamentje (ivrit)

kóser – a zsidó vallás előírta étkezési szabályoknak megfelelő, illetve ezeket megtartó (héber)

krótzip – káposztaleves hússal (jellegzetes zsidó étel)

 

lacrosse (e: lakrosz) – kanadai labdajáték

 

machete – rövid nyelű, erős pengéjű kés (spanyol)

mamzer – fattyú

megilla – könyvtekercs (Eszter könyvének közkeletű neve)

mensch – igaz ember (jiddis)

mesüge – kelekótya, félbolond (jiddis)

mikve – rituális fürdő, melynek legfontosabb kelléke az ún. „élővíz”; a test tisztán tartása fontos alkotóeleme a zsidó vallásnak

minján (minjon) – a nyelvhasználatban tíz felnőtt (törvényköteles) férfiból álló gyülekezetet jelent. Nyilvános istentisztelet, gyászszertartás stb. csak a minján jelenlétében tartható

mispóche (e: mispóhe) – család, az egész rokonság, pereputty (jiddis)

móhél – a körülmetélés szakembere; az egészséges, fejlett fiú csecsemőt nyolcnapos korában felvették Ábrahám frigyébe: körülmetélték

mosav – nagyüzemi gazdaság, állami gazdaság

 

nebich (e: nebih) – sanyarú helyzetben lévő, sajnálatra méltó ember (jiddis)

nímand – jelentéktelen, semmit sem számító ember; senki (német)

 

Oj, mein got – ó, édes Istenem! (jiddis)

paszkudnyák – megvetendő, mocskos (jiddis)

 

rav – a rabbinak a neve, ki a község vallási vezetője, a szokásos nyelvhasználat rófnak ejti

reb – úr, uram (jiddis), a felnőtt férfiak megszólítása, mint cím megelőzi a személynevet

 

sábbás (sabbasz) – a gyászhetek szombatjai (héber)

sábbát (sábesz) – a szombat jiddis neve, amely (mint a „szombat” is) a héber „sábbát” – megpihenés szóból ered

sábeszdekli – a fejtetőn viselt kis, kerek, fekete sapka (jiddis)

sajnele – szépségem, csillagocskám

siddúh – házasságkötés (jiddis)

siksze – nem zsidó nő

slemil – ügyefogyott, élhetetlen ember (jiddis)

smatte – kitért, hitehagyott, rongy ember (jiddis)

smokk – bogaras, különcködő, fontoskodó ember

svanc – farok (a hímvessző vulgáris kifejezése)

svarce – néger, fekete (jiddis)

süvét ül – aki elhunyt hozzátartozóját gyászolja, hét napon át a padlón vagy zsámolyon ülve emlékezik meg halottjáról. A süve jiddis szó, a héber siv’á – hét – szóból ered

szabre – izraeli zsidó

 

Talmud – a zsidó hagyományoknak, hitvitáknak és bibliamagyarázatoknak szent iratként elismert, héber és arameus nyelven írt gyűjteménye

tréfli – a zsidó vallási előírások szerint tisztátalan, nem ehető, tilos étel (jiddis)

 

voodoo (e: vudu) – néger varázslás, boszorkányság

 

zaftbarsten – jellegzetes zsidó étel (zaftos marhahús)

zsidrák – a „zsidó” gúnyneve